A változások tempója, gyakorisága, és a változások állandósága gyökeresen formálta át az életünket az elmúlt néhány évben. A kiszámítható, stabil környezet a múlté, akár napról napra, szélsőséges esetekben óráról órára kell új helyzetekhez alkalmazkodnunk. Ebben a környezetben a reziliens képességünk határozza meg azt, hogy milyen tempóval, milyen mértékben tudunk alkalmazkodni, és milyen hatékonyan tudjuk kezelni az adott helyzetet.
„A reziliencia a meglepetésekkel, változásokkal és váratlan akadályokkal való megbirkózás képessége”.

Elérkeztünk az idei év feléhez, így újra górcső alá vesszük a magyar munkaerőpiac helyzetét.
Sokaknak megkönnyebbülést jelentő módon a Covid járvány január végétől folyamatos enyhülést mutatott hazánkban, így ezzel párhuzamosan folytatódhatott a gazdaság további erősödése, a foglalkoztatottság növekedése, valamint a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése.

Oké, kiégés, de mit csináljak?
Van úgy, hogy nehezen megy a reggeli ébredés, kevésbé tudok koncentrálni a munkára, és este csak hazaesek, be az ágyba, majd újra elölről indul a nap. Nem tudok foglalkozni a családommal, a gyerekeimmel, a barátaimmal. Fáradt vagyok. Nem simán fáradt, hanem valahogy összetetten. Fáradtak a szemeim, a testem, az elmém, a lelkem. Csak aludni, pihenni szeretnék. Mi a baj velem?

„Mindenki azzal foglalkozik, hogyan lehetne megváltoztatni a világot, de arra senki nem gondol, hogy önmagát változtassa meg.” – írta Lev Tolsztoj. Ha már a témában született első írásomat is idézetekkel kereteztem, miért legyen ez másképp most?

A magyar munkaerőpiacon igen nagy kihívásokkal kell szembenéznünk nap, mint nap. A felgyorsult digitalizáció és a munkaerőhiány következtében már évek óta eleve rendkívül sok toborzási felületen és változatos módon kell megszólítani a jelölteket ahhoz, hogy sikeres toborzási kampányokat folytathassunk. Azonban a COVID-19 járvány okozta leállások és járványügyi intézkedések (amelyek nem csak a beutazást, a termelés folyamatosságát is nehezítették) következtében rádöbbenhettünk, hogy még nagyobb stratégiai tervezést igényel a munkaerő-állomány folyamatos menedzselése, pótlása.

A legendás vezetőedző útmutatásai a vezetésről:

Phil Jackson, az NBA történetének legendás vezetőedzője tizenegy vezetési útmutatásban összegezte azokat a számára fontos ökölszabályokat, amelyek világszintű sikerei elérésében segítették őt. Az iránymutatások első nyolc pontját előző cikkeinkben mutattuk be, az alábbiakban pedig az utolsó három javaslattal egészítjük ki az általa jegyzett pontokat.

A nagyszámú és a jövőben várhatóan még több országból / kultúrából érkező munkavállaló miatt a szervezetek számára egyre fontosabb lesz, hogy intenzívebben foglalkozzanak az interkulturális együttműködés kérdésével.

Előző cikkemben utaltam arra, hogy a folyamatfejlesztési projektek akkor sikeresek igazán, ha a változásokat nem csupán bevezetjük, hanem azokat minimum szintként fenntartva folyamatosan tovább csiszoljuk, tökéletesítjük.