Dr. Szlávik János elmondta, hogy az egyre növekvő esetszámok mellett sajnos a halálozási számok alakulása is arra enged következtetni, hogy egy újabb stádiumába lépett a járványhelyzet, ami ismét új kihívások elé fogja állítani a társadalmat.

Ezen időszakban nem lehet eléggé hangsúlyozni az oltás felvételének fontosságát és egyéb védekezési szabályok szakszerű betartását.

A vakcinák hatékonyak ugyan, azonban fél év alatt csökkenhet a hatékonysági fokuk, ezért is fontos a harmadik védőoltás felvétele. Hazánkban az eleinte gyorsan növekvő oltási hajlandóság megtorpant, a mai 60%-os átoltottsági szint nehezen növelhetőnek látszik.

Az oltások fontossága és a megelőzésben kialakult szerepe bizonyítja, hogy a közel 90%-os átoltottságú Portugáliában szinte teljesen vége a járványhelyzetnek az oltottak magas arányának köszönhetően. (szerk.: A hivatalos adatok is azt mutatják, hogy jelenleg Portugáliában kevésbé érezteti hatását a negyedik hullám, hiszen a napi halálesetek száma a több mint tíz millió lakosú Portugáliában 10 fő alatt van, ami a járvány korábbi szakaszában meghaladta napi a 200 főt)

Főorvos Úr elmondta, hogy a munkahelyi védekezés az egyik legfontosabb szempontok közé tartozik a járvány megfékezésében, amelyben a maszk szakszerű és rendszeres használata mellett a megfelelő fizikai távolságtartás is segíthet.

A nagyobb multinacionális vállalatokat tekintve, ahol az átoltottság megközelíti a 90%-ot, ott nagyon kevés az esélye a cégen belüli járványhelyzet kialakulásának. Olyan cégeknél, ahol ezt nem lehetséges elérni, a legjobb módszer a rendszeres tesztelés (természetesen a jól ismert óvintézkedések betartása mellett).

A leginkább elterjedt PCR teszt nagy hatékonysággal meg tudja mondani, hogy az adott személy fertőzött-e, azonban a betegség lefolyása után ezen teszt alkalmazása kevésbé javasolt a visszatérés előtt, hiszen a már nem fertőző felgyógyult betegeknél, akár hetekig is pozitív eredményt mutathat, így preferáltabb a gyors antigén teszt alkalmazása a munkába történő biztonságos visszatérés igazolásaként. Szlávik doktor kiemelte, hogy a védőoltások hatékonyságát nem az antitestek mérésével és azok számával kell meghatározni, ez a folyton változó érték túl nagy magabiztosságot, vagy ellenkező esetben túlzott félelmet kelthet az oltottakban.
Az infektológus főorvos előadásában kitért arra, hogy a magyarországi, elsőre meglepően magasnak tűnő halálozási arányok nem teljes mértékben a Covid vírus által frissen megfertőzöttek számából tevődik össze, hanem kiegészül az egyéb betegségekben elhunyt, korábban covid betegségen átesettek számával is. Azonban a 80%-ban enyhe, vagy tünetmentes megbetegedéseknek köszönhetően a valós fertőzöttségi szint jóval a hivatalos értékek felett lehet.

Románia példája sajnos jól mutatja, hogy mi történik akkor, ha az alacsony átoltottsági szint rossz általános egészségi állapottal kombinálva van jelen a járvány ezen szakaszában. A szomszédos országban elfogytak a kórházi férőhelyek, a halálozási számok rekord magasan vannak.

Egy, a szakmában hitelesnek számító amerikai kutató csapat azt az előrejelzést prognosztizálja, hogy a mostani hullám decemberben fog tetőzni, ami nem túl kedvező esetszámokat vetít előre, megfigyelve a jelenlegi értékeket.

Az oltások fontosságának hangsúlyozása mellett a Főorvos Úr szerint ismét egy-két korlátozó intézkedés (pl. oltási kártya meglétéhez kötődő korlátozások) bevezetése lenne a megfelelő döntés a járvány féken tartására.

A maszkok jelentősége az elmúlt időszakban talán kevesebb szerepet kapott a köztudatban, azonban a számok jól mutatják, hogy szinte bármilyen maszk viselete pozitív hatással van a fertőzés terjedésének korlátozására. Azonban fontos megemlíteni, hogy azon maszkok viselete mellett, amelyek ki-be záródó szelepet tartalmaznak, szinte ugyan úgy fertőzhetünk, mintha egyáltalán nem viselnénk, hiszen ezek a maszkok elsődlegesen annak viselőjét védik meg a fertőzéstől.

Statisztikák azt mutatják, hogy az 50 éves alapkorcsoporthoz mérten, a 60 éveseknél kétszer, a 70 éveseknél négyszeres, a 80-év felettieknél pedig már tizenkétszeres a halálozás valószínűsége, de az esetleges tünetek megjelenése utáni gyors reagálás nagyban segít a rizikócsoportban lévők gyógyulási esélyein.

Az eredeti, ún. alfa vírushoz képest kimutatták, hogy a delta variáns már nem csak az idősebbekre, krónikus betegségekkel élőkre veszélyes, a vírus ezen változata egyre nagyobb számban fertőzi meg a fiatalabbakat, sőt még az átoltottakat is.

Tünetek megjelenése előtt már 2 nappal is képesek vagyunk a fertőzésre, azért nehezebb is megállítani ezen variáns terjedését, ráadásul kevésbé jellemző rá a korábban jellegzetes szaglás, ízlelés elvesztése. Sokkal inkább figyelhetők meg nátha-szerű tünetek, amelyek még inkább ártalmatlannak tűnhetnek az első időszakokban, ezzel megtévesztve a betegeket.
A tartós COVID tünetekről is esett szó, amellyel kapcsolatban Dr. Szlávik János elmondta, hogy a betegség után akár 2 évvel is fennmaradhatnak enyhe tünetek, mint például a fáradékonyság, ízületi fájdalmak, szaglószervi problémák.

A Főorvos Úr véleménye szerint a járványnak legkorábban 2022-ben lehet vége, ha eddigre a ma kevésbé oltott területeken is el tudják érni a jelentős átoltottsági szinteket. Amennyiben ez nem tud megvalósulni, akkor akár 1 éves is csúszhat a pandémia normalizálódása.

Az előadás végén a Főorvos Úr kiemelte, hogy ebben az időszakban még fontosabb lehet az influenza ellen védőoltás beadatása, ugyanis egy nagyon erős influenza szezon előtt állhatunk, köszönhetően annak, hogy a tavalyi évben szinte teljesen elkerült bennünket ez a vírus.