ESG és HR kéz a kézben a munkahelyi tudatos fejlődéséért
Olvasási idő: 4 perc
Napjainkban egyre nagyobb a nyomás a cégeken a fenntarthatóság témakörében tagállami és összeurópai szinten is. A cégek társadalmi felelősségvállalása egyre szélesebb körben megjelenik, mely etikai kódexek formájában bármely szolgáltatási vagy gyártási szegmensben a napi rutin részévé válik. De mi is az az ESG, kikre vonatkozik és mi a dolga ezzel a munkaügynek?
Az ESG egy mozaik szó, ami az Environmental Social Governance szavakból áll össze, magyarul:
Környezet - Ide tartoznak a vállalat környezeti hatásai, például az üvegházhatású gázok kibocsátása, a hulladékkezelés, vízfelhasználás, az energiahatékonyság és a természeti erőforrások fenntartható felhasználása.
Társadalom - Ez a dimenzió a vállalatok munkavállalói kezelését, emberi jogok tiszteletben tartását, a munkahelyi sokszínűséget, biztonságot és a közösségek támogatását vizsgálja, így témakörébe tartozik a munkavállalói jólét, fogyasztóvédelem, helyi közösségek bevonása.
Vállalatirányítás - Ide tartozik a vállalatok vezetési és irányítási struktúrája, beleértve a korrupció megelőzését, a transzparenciát, a vezetői javadalmazást és az igazgatótanács összetételét.
Jogalkotó célja a 2023. évi CVIII. törvény megalkotásával az volt, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak.
A 2024. január 1-től hatályba lépett törvény személyi hatálya kiterjed a magyarországi székhelyű, nagyvállalatra (amelynél a felsorolt 3 mutatóérték közül bármelyik 2 meghaladja az itt írtakat: mérlegfőösszege meghaladta a 10 000 millió forintot, éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, átlagosan foglalkoztatottak száma közérdeklődésre számot tartó esetben az 500 főt, egyéb esetben a 250 főt), közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalatra (aki átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, biztosító, hitelintézet – kivéve a Magyar Nemzeti Bankot-). Bár a szankciós rendszer alapvetően csak 2026. január 1-jétől lép életbe a felkészülés mégis hosszú és rögös út lehet, így érdemes minél előbb felkészülni.
Hivatkozott jogszabály rendelkezései két fő területet érintenek: a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek bevezetését, valamint a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) megfelelő átültetésének előkészítését.
A vállalkozásoknak a szabályok értelmében a következő kötelezettségekkel kell számolniuk, melyek kialakítása során számos szoftver és specializálódott tanácsadó cég is rendelkezésre áll:
-kockázatkezelési rendszer létrehozása,
-panaszkezelési eljárás biztosítása,
-belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
-rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
-megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása,
-ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,
-közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében,
-évente ESG beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási tevékenységről és annak eredményeiről.
Az ESG célkitűzések szorosan összefonódnak a munkaerővel, a vállalati kultúrával és a fenntartható működéssel, mely sikerének nagy része az emberek motiválásával, formálásával a HR feladata és kihívása is kell, hogy legyen.
Meglátásunk szerint a következő HR stratégiák - a teljesség igénye nélkül – kulcsszerepet játszhatnak a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság előmozdításában, a befektetési kockázatok csökkentésében valamint a vállalati hírnév erősítésében:
1. Sokszínűség és befogadás, érzékenyítés - a társadalmi felelősségvállalási célok közt szerepel az egyenlő bánásmód, mely szerint jól és megfelelően kell, hogy bánjanak a vállalat minden munkatársával nemi, etnikai vagy más háttértől függetlenül. Az ennek eléréséhez szükséges keretrendszer megalkotása, ismertetése és betartatása a HR feladatkörébe tartozhat
2. Munkavállalói jóllét - olyan programok, akár egészségügyi szűrések bevezetése, amelyek segítik a munkavállalók testi-lelki egészségének megőrzését hosszú távon növeli a munkahelyi elégedettséget és termelékenységet, csökkentve a munkaerő-fluktuációt.
3. Etikus vállalati kultúra és szemléletformálás - etikus viselkedési normák kialakítása, kihirdetése, mely magában foglalhatja az etikai tréningeket és a visszaélések kezelésére szolgáló mechanizmusokat, amelyek a jó vállalatirányítási gyakorlatok részét képezik.
4. Képzés és fejlesztés - a fenntarthatósággal kapcsolatos készségek fejlesztése a folyamatos tanulás biztosítása útján is a HR feladata. A témához kapcsolódó képzési lehetőségek elősegítik, hogy a munkavállalók jobban megértsék az ESG célokat és azt, hogy miként járulhatnak hozzá azok eléréséhez, mindez által növelve a vállalat iránti elköteleződésüket.
5. Toborzás és tehetséggondozás – a fenntarthatóságot előtérbe helyező vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy olyan dolgozókat toborozzanak, akik elkötelezettek ezen értékek iránt. A HR-nek felelőssége, hogy olyan jelölteket keressen, akik azonosulni tudnak a fenntarthatósági célokkal, és aktívan hozzájárulnak ezek megvalósításához.
6. Teljesítményértékelés és ösztönzők – a HR kulcsszerepet játszhat a fenntarthatósági teljesítmény mérésében és ösztönzésében értékelési és a juttatási rendszerek (pl. bónuszok fenntarthatósági célok elérése esetén) kidolgozásával és megfelelő működtetésével.
7. Munkahelyi folyamatok zöldítése - a HR bevonhatja a dolgozókat olyan belső kezdeményezésekbe, amelyek a vállalat ökológiai lábnyomát csökkentik. Ezek többek közt lehetnek energiatakarékos megoldások, hulladékcsökkentő programok vagy fenntartható munkavégzési gyakorlatok bevezetése.
Összességében a HR stratégiai szerepe abban rejlik, hogy kidolgozza, megismerteti és a gyakorlatban összekapcsolja a fenntarthatósági célokat a munkavállalókkal, és egy olyan vállalati környezet építésében segédkezik, amely értékteremtő minden érintett számára és segíti a jogszabályoknak való minél magasabb szintű megfelelést is.
Szerző: Dr. Póczos Eszter, kamarai jogtanácsos