Diákmunka és Tanulás: a munkáltató, az iskola és a diák szerepe az egyensúly megteremtésében
Olvasási idő: 5 perc
A modern munkaerőpiac egyre inkább igényli a friss diplomások gyakorlati tapasztalatát, melynek mielőbbi megszerzéséhez a diákmunka vállalása jelentősen hozzájárul. Szerencsére ez a tendencia igazodik az aktív tanulmányokat folytató diákok munkavállalási kedvének növekedéséhez, így elmondható, hogy az elmúlt években egyre több diák szeretne tanulmányai mellett valamilyen részmunkaidős állást vállalni.
A KSH adatai szerint, míg 2021-ben 265,2 ezer 15-24 éves fiatal vállalt munkát, addig 2022-ben ez a szám 269,4 ezerre, 2023-ban 275,7 ezerre növekedett. Ennek számos oka van, de leginkább az anyagi függetlenség elérése és a szakmai tapasztalat szerzése motiválja, hogy a fiatalok a tanulmányaik befejezése előtt elhelyezkedjenek a munkaerő piacon. A diákmunka nem csupán pénzügyi előnyöket nyújt a hallgatóknak, hanem lehetőséget ad arra is, hogy valós munkakörnyezetben kamatoztassák tudásukat. Az előnyöket azonban kihívások is kísérik, melyek között szerepel:
- Időbeosztást érintő nehézségek: a fiatalok számára a tanulmányok, munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése nem könnyű feladat, és gyakran vezethet túlterheltséghez.
- Tanulmányi teljesítmény fenntartása, mely szorosan összefügg a hatékony időgazdálkodással és a munka-tanulás közötti egyensúly megteremtésével. Az éjszakai műszakok és a hosszú munkanapok negatívan befolyásolhatják a tanulást és a vizsgákra való felkészülést.
- Szociális élet egyensúlya: a munkát vállaló diákok számára jelentősen nehezebb az aktív szociális élet folytatása, ugyanakkor a barátokkal, családdal való kapcsolattartás és a kikapcsolódás elengedhetetlen a mentális egészség fenntartásához. Itt is - mint az élet egyéb területein - törekedni kell a megfelelő egyensúly fenntartására.
- Munkáltatók elvárásai: a foglalkoztató vállatok gyakran a főállású munkavállalókhoz hasonló elvárásokat támasztanak a diákokkal szemben beleértve a rugalmasságot és a teljesítményt, mely elbizonytalaníthatja a fiatal munkavállalókat és nehezíti integrációjukat a szervezetbe.
- Stressz és kimerültség: a magas elvárások, mind az oktatási intézmény mind a munkáltató oldaláról, az időhiány, a szociális élet felborulása mind növelik a diákok stressznek való kitettségét, melynek következtében csökken teljesítő képességük és munkavállalási kedvük is.
Bevonzás és megtartás
Első lépések
A Pannondiáknál a diákokkal való folyamatos együttműködésnek köszönhetően azt tapasztaljuk, hogy ha a munkaerőpiac tapasztalt, fiatal munkavállalókat szeretne foglalkoztatni, akkor fontos, hogy már a kezdetektől támogassa és segítse a fiatalokat a munka világába történő integrációban. De nem csak a munkaadók, hanem az oktatási intézmények szerepvállalása és a kettejük együttműködése is kulcsfontosságú lehet ebben a folyamatban.
Az oktatási intézmények biztosíthatnak karrier szolgáltatásokat, például állásbörzéket, karrier tanácsadást, és tréningeket, hogy a diákok jobban felkészülhessenek a munkaerőpiac kihívásaira. Az online és hibrid oktatás lehetőségeinek növelése megkönnyítheti a diákok számára, hogy időbeosztásukhoz igazodva tanulhassanak.
Rugalmas munkaidő
Munkáltatói oldalról a munkabeosztás alkalmazkodása a tanulmányi órarendhez, a részmunkaidős állások, vagy épp a projektalapú munkavégzés, illetve távmunka lehetőségeinek bővítése mind hozzájárulhatnak a diákok jobb munka-tanulmány egyensúlyának eléréséhez. Az aktív tanulmányokat folytató fiatalok időbeosztását is figyelembe vevő munkalehetőségek rendkívül csábítóak lehetnek, mivel segíthetnek jobban összehangolni a tanulmányi és munkahelyi kötelezettségeket. Ugyanakkor a munka-magánélet egyensúly kialakítása nem csak a diákok, hanem minden munkavállaló számára nagyon fontos, ezért HR-esként érdemes szem előtt tartanunk az idősebb, hosszabb ideje a vállalatnál dolgozók igényeit is. A munkaidő beosztás kapcsán megkérdezhetjük a dolgozók véleményét is egy belső felmérés segítségével, mely hozhat kedvező eredményeket. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az aktív tanulmányokat folytatók és a főállású dolgozók munkaidővel kapcsolatos elvárásai kiegyenlítik egymást. Ez azt jelenti, hogy amíg egy nappali tagozatos fiatal valószínű, hogy szívesebben dolgozik délután, az esti órákban vagy esetleg hétvégén, addig főállású munkavállalóink valószínű, hogy szívesebben töltik ezt az időszakot családjukkal és preferálják a hétfőtől péntekig történő, napközbeni munkavégzést.
Hatékony időgazdálkodás
Az egyik legtriviálisabb mondás, hogy a nap mindenkinek 24 órából áll. De hiába ilyen egyértelmű, a hatékony időgazdálkodás nem csak a diákok, hanem minden korosztály számára okoz sokszor komoly problémát. A hatékonyabb időbeosztás elérésének érdekében létrehozott applikációk széles skálája áll rendelkezésre, melyek munkahelyre történő bevezetése rendkívül jó eredményeket érhet el az időgazdálkodás terén – nem csak a diák, hanem a főállású munkavállalók körében is. Ilyenek lehetnek a naptár applikációk, To-Do List alkalmazások, Pomodoro technikát használó digitális eszközök, Time-tracking szoftverek vagy Project management alkalmazások.
Azok a diákok, akiket munkáltatójuk támogat a hatékony időgazdálkodás kialakításában nagyobb eséllyel teljesítenek jól tanulmányi területen is, élnek aktív szociális életet, alacsonyabb szinten tartva ezáltal stresszintjüket és ezáltal növelve hatékonyságukat a munkahelyen is.
Mentorálás jelentősége
A mentorálás és a szakmai fejlődés támogatása kulcsfontosságú lehet a diákok számára. A munkáltatók mentorok kijelölésével segíthetik a fiatalokat a munkahelyre történő beilleszkedéstől kezdve a szükséges szociális és szakmai kompetenciák fejlesztésén át, a különböző munkahelyi kihívások kezelésében és akár a tudatos karrier építésben is. Egy mentor támogatása növelheti a diák önbizalmát, hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez, ami hosszú távon segíti a munkavállaló megtartását is.
A PannonDiák több, mint 10 éves tapasztalata alapján mindezen intézkedések leghatékonyabban akkor növelik a munkavállalói lojalitást és eredményeznek hosszú távon stabilabb munkaerőt, ha nem külön-külön, hanem együttesen alkalmazzuk őket a foglalkoztatás során, így a diákok akár tanulmányaik elvégzése után is szívesen maradnak majd a vállalatnál.
Az iskolaszövetkezet ügyfelei az együttműködés során tapasztalhatják, hogy a fentieken túl számos egyéb programmal egészítjük ki szolgáltatásainkat, és működésünk fókuszában elsősorban az áll, hogy segítsük partnereinket a diákok foglalkoztatását támogató folyamatok kialakításában már a munkaerő megtalálásától a munkakezdésen és beilleszkedésen át egészen a mentor programok kialakításáig.
Szerző: Mosolygó Andrea és Kiss Dorina