Mivel Fejér megyében az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, így a térség tüzetesebb vizsgálatával megérthetjük, hogy a kialakult helyzethez milyen folyamatok járultak hozzá, illetve, hogy milyen gazdasági és társadalmi hatásokra számíthatunk a közeljövőben.

Az országos szinten is egyre égetőbb problémává váló munkaerőhiány a fejér megyei vállalkozások gazdasági növekedését is jelentősen korlátozza. Azt mondhatjuk, hogy bár történtek elmozdulások a munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta alakulásában a COVID-19 járvány hatására, a foglalkoztatottság csökkenése és a munkanélküliség emelkedése csak átmeneti volt. Már a tavalyi év utolsó negyedévében újraindult a gazdaság, így a korábbi évekhez hasonlóan a termelő vállalatoknál továbbra is a munkaerőhiány a jellemző. Habár a fejér megyei régióban megfigyelhető, kimagaslóan alacsony érték ilyen tekintetben elsőre pozitívnak tűnhet, a szinte teljes foglalkoztatást megközelítő munkanélküliségi ráta (1,9%) már nem támogatja a gazdaság fejlődését, hiszen így a helyi munkaerőpiacon nincs elegendő munkavállaló a vállalatok bővüléséhez.

A fentiekből jól látszik, hogy a térség országos összehasonlításban is rendkívül alacsony munkanélküliségi mutatói mögött meghúzódó problémákra csak a régión kívülről érkezhet megoldás más megyékben élő munkavállalók mobilitásának növelésével.

A többi megye munkanélküliségi arányainak vizsgálatakor jól látható, hogy habár alacsony számban, de jelen vannak kihasználatlan kapacitások a munkaerőpiacon, amelyek megtalálása és optimális integrálása egyre nehezebb feladatot állít a vállalatok elé.

A magyar munkavállalókról általánosságban elmodható, hogy szeretnek lakhelyükhöz közel munkát vállalni, azonban a munkáltatók többsége gyakran távolabb elhelyezkedő ipari területeken koncentrálódik. Emiatt vált szükségessé az, hogy a helyi dolgozók mellett a távolabbi településen élőkkel is töltsék fel az állományi létszámot annak érdekében, hogy a folyamatos termelést, ezáltal a gazdasági növekedést ne tudja visszatartani a munkaerőhiány.

A gazdálkodó szervezetek egy része már jelenleg is saját autóbusszal szállítja munkavállalóit a távolabbi területekről, esetenként azonban még ez sem teszi lehetővé a szükséges foglalkoztatotti létszám elérését. A munkaadók egyre gyakrabban alkalmaznak külföldi munkavállalókat is a növekvő termelési volumen okán. Ezen munkavállalói réteg azonban a nagy távolság miatt nem tud napi szinten hazautazni, ezért a nagy foglalkoztatói centrumokban keresnek szálláslehetőséget. A megye ingatlanpiacán, albérleti piacán egyre inkább megfigyelhető a drágulás, így ezt a lehetőséget csak kevesen tudják kihasználni. Ezért vált, illetve válik a jövőben is egyre inkább szükségessé más alternatívák megvalósítása, mint például korszerű, minden igényt kielégítő lakhatást biztosító munkásszállások biztosítása, vagy új szálláshelyek létrehozása, kialakítása.

Különösen fontos látni a munkaerő mobilitás jelentőségét a demográfiai folyamatok figyelembe vételével. A magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy az egyre öregedő népesség mellett hogyan tudja biztosítani a gazdasági fejlődéshez szükséges munkaerőt. Ha megnézzük Magyarország korfáját, akkor nyilvánvaló, hogy a demográfiai folyamatok okozta nyomás az elkövetkező években még fokozódni is fog. Az elmúlt 8 évben a fejér megyei helyzet is hasonló képet mutat, hiszen a lakosság több mint 10 ezer fővel csökkent. Ha figyelembe vesszük a Magyarországon általánosan jellemző, a társadalom idősödével és az aktív korú népesség csökkenésével járó folyamatokat, elmondhatjuk, hogy a Fejér megye munkaerőpiacán megtalálható munkaképes korú munkavallók száma az általános népességfogyásnál is nagyobb mértékben fogyott, és várhatóan az elkövetkező évtizedben tovább fog csökkeni. Így Fejér megyének, az ország egyik legfejlettebb gazdasági területének munkaerő problémái fenn fognak állni az elkövetkező években, évtizedekben is.

A munkaerőhiány nem csak régiós, hanem országos probléma, melynek nemzetgazdaságra gyakorolt negatív hatását a kormány is felismerte, így 2017-től megkönnyítette a szomszédos, de unión kívüli országok (azaz Ukrajna és Szerbia) munkavállalóinak Magyarországon, hiányszakmákban történő elhelyezkedését. Egy idén kiadott kormányrendelet értelmében a kormányzati szándék szerint a külföldi munkavállalók számát tovább növelnék, többek között az olyan országok esetében, mint Fehéroroszország, Kazahsztán, Indonézia, stb. is megkönnyítették a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek beszerzését

Ahogy a fenti ábrából látható, hazánkban a főként fizikai pozíciókat betöltő szerb és ukrán munkavállalók aránya folyamatosan nő. Az adminisztrációs könnyítés és a növekvő igény miatt az elkövetkező években is várható a külföldi munkavállalók számának növekedése Fejér megyében.
A következő időszak előrejelzései alapján a munkaerőpiacon is jelentősen éreztetni fogják hatásukat a pandémiához szorosan köthető, az ellátási láncban felbukkanó zavarok és az általuk okozott alapanyaghiány. Nemcsak a régió, hanem az egész ország gazdaságát nagyban befolyásolja az olyan termelővállalatok működése és termelési kibocsátása, amelyek érzékenyek az ilyen jellegű problémákra, így ezen cégek kénytelenek lesznek korlátozni termelésüket, hogy igazítani tudják azt a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokhoz. Ez a helyzet számos vállalatnál a felvételek megállítását, csökkentett idejű munkavégzést eredményezhet a közeljövőben, ami enyhíti a kialakult munkaerőhiányt. Azonban rövid-közép távon az említett problémák feloldása után újra teljes kapacitással beindulhat a termelés, hiszen az alapanyaghiány miatt nem teljesített vevői igényeket is ki kell elégíteni. Ebben az időszakban feltehetően ismét a munkaerőhiány fogja okozni a legnagyobb gondot a régió vállalatai számára.