UKRAJNA
UKRAJNA
Ismerjük meg munkavállalóink hazáját!
Miért pont Ukrajna? Az ukrán munkavállalók a már 2017 óta a fent említett könnyített munkavállalási folyamat keretein belül jöhetnek Magyarországra. A kormányrendeletben meghatározott hiányszakmák esetén egy 180 napos időszakon belül 90 napig bármilyen engedély nélkül szabadon vállalhat munkát egy hazánkba érkező ukrán dolgozó.
A könnyített eljárás mellett fontos érv még az ukrán munkavállalók földrajzi közelsége, illetve mint az köztudott, Ukrajnában nagy számban élnek magyar nemzetiségűek is. A két nyelvet beszélő, Kárpátaljáról érkező magyarok nagy segítséget jelentenek a tolmácsolási, ügyintézési feladatokban. Az ukrán munkavállalók egy része ukránul beszél, a többi jelölttel pedig orosz nyelven lehet kommunikálni, kultúrájuk szomszédos ország révén könnyen beilleszthető a magyar társadalomba. Hála a kiváló oktatási rendszernek, Ukrajnában az egyik legmagasabb az írástudók száma, így általánosságban jól képzett és sokszor magas szintű ipari tapasztalattal rendelkező munkavállalók érkeznek Magyarországra. Sajnos a háborús helyzet jelenleg megnehezíti a toborzási folyamatokat.
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK:
Ukrajna kelet-európai ország, Oroszország után Európa második legnagyobb területtel rendelkező állama. A volt magyar régió, Kárpátalja a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetunió ukrajnai részévé vált. A II. világháborúval jött átrendeződést követően Ukrajnában további határváltozás történt, 1954-ben Hruscsov Ukrajnához csatolta a Krím félszigetet. 2014-ben egyébként egy vitatott, regionális népszavazás után Oroszország annektálta a Krím félszigetet, majd az évekig tartó kelet-ukrajnai háború okán 2022. február 24.-én háborút indított Ukrajna ellen.
Ukrajna jelenlegi népességének száma 41 millió. Ukrajna hivatalos nyelve az ukrán, mint államnyelv, ezenfelül jellemző még az orosz. A népesség etnikai megoszlása a következőképpen alakul: ukrán (77,8%), orosz (17,3%). Az ország nagy része ortodox vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görögkatolikus vallásúk száma a meghatározóbb.
DEMOGRÁFIA:
Ha összehasonlítjuk Ukrajna korfáját a másik cikkünkben bemutatott ázsiai országok ábrájával, láthatjuk, hogy Vietnámhoz hasonlóan jellemző a 30-as korosztály, viszont itt már a lakosság jelentősebb száma kerül ki a negyven év feletti populációból. A népesség számának változása kicsit közelebb áll a magyar korfához, mégpedig a csökkenő tendencia miatt. A hatvanas éveket követően bár a népesség száma nőtt, a kilencvenes évek közepén történt egy fordulópont, amelyet követően csökkenés látható, és vélhetően ez a tendencia folytatódni fog.
GAZDASÁG:
A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági, valamint ipari övezet volt. Ukrajna egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét adta, természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer ellátója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még folyamatban van. Az ország energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. Legfontosabb exporttermékek: kohászati termékek, gépipar, agrár- és élelmiszeripar, növényi termékek (gabonafélék, napraforgómag). Legfontosabb exportpartnerek: Oroszország 9,2%, Lengyelország 6,5%, Törökország 5,6%.
Ukrajna sajnos az utóbbi időben elég nehéz gazdasági és politikai helyzetbe került, ezért nagyon kevesen találják meg számításaikat szülőföldjükön.
MUNKAERŐ-PIAC:
2021 első negyedévében a 15-70 éves népesség foglalkoztatási rátája 55% volt, 2021. decemberében pedig már 64,10%. Ukrajna munkanélküliségi rátája ebben az időszakban: 10,60% volt. A háborús helyzet természetesen nagy hatással van a gazdaságra és a munkaerő-piacra egyaránt, az Európai Bizottság a kialakult konfliktus miatt segít az Ukrajnából érkezőknek megszerezni az uniós munkavállaláshoz szükséges készségeket, és segít nekik az elhelyezkedésben.
INTERKULTURÁLIS JELLEMZŐK:
A munkahelyi környezetben is fontos, kiemelendő kulturális mutatók (Hofstede dimenziói alapján): a kollektivizmus és a hatalmi távolság, Ukrajna esetében is kiemelkedően magasak, csak úgy, mint a többi potenciális országok esetében. A magas szintű kollektivizmus azt mutatja, hogy az egyén közösségben képes a legjobban teljesíteni. Tehát egy csapatcél sokkal motiválóbban hat rá, mint az individualista önmegvalósítás elérése. A magas hatalmi távolság pedig a munkahelyi hierarchia fontosságát mutatja, vagyis azt, hogy az ukrán munkavállalók számára fontos a tisztelet és az, hogy felnézhessenek vezetőikre, egyenlőtlennek látják a vezető-beosztotti viszonyt, míg egyes országokban (pl. Magyarország) inkább partneri kapcsolatként tekintenek a vezetőjükhöz fűződő viszonyra.
Bővebben a témáról ingyenes bookletünkből olvashat:
www.pannonjob.hu/_upload/editor/BOOKLET/AZ_INTERKULTURALIS_EGYUTTM__KODES_A_GYAKORLATBAN_1-2.pdf
OKTATÁS:
Az országban az egyik legalacsonyabb az írástudatlanok száma, így mondhatjuk, hogy az iskolarendszer erős alapokon nyugszik. Kiemelkedő, hogy Ukrajna a negyedik a felsőoktatásban végzett diplomások számát tekintve Európában. Ukrajna népszerű oktatási célpont az ázsiai és afrikai hallgatók körében. Az 2022-es orosz hadművelet előtt több, mint 63 000 külföldi hallgató tanult náluk. Főként Türkmenisztánból (10 000) és Azerbajdzsánból (9700) érkeztek külföldi hallgatók Ukrajnába. A Magyarországra érkező munkavállalók között is nagy számban vannak felsőfokú végzettségűek.
GASZTRONÓMIA:
A különféle péksütemények, húsételek, tejtermékek és mézes italok igen nagy népszerűségnek örvendenek Ukrajnában. Egyik érdekes karácsonyi szokás a tizenkét fogásos vacsora. Népszerű ételek a borscs, a kijevi csirke, a barátfüle és a plov (húsból és rendszerint rizsből készült egytálétel).
Úgy gondoljuk, hogy munkavállalóink kultúrájának megismerése alapvető fontosságú lehet a megfelelő kommunikációhoz, a fluktuáció csökkentéséhez, végső soron pedig a hosszú távú sikeres együttműködéshez.
Amennyiben külföldi munkavállalók foglalkoztatásán gondolkodik, vagy szeretné hatékonyabbá tenni a határon túlról érkező dolgozók beilleszkedését, keressen bennünket bizalommal.